folyékony polimerizált vas-szulfát tartalmának vizsgálati módszere

A folyadék detektálásának módszerei Poliferri-szulfát A tartalom összefoglalva három kategóriába sorolható: magindex-meghatározás (teljes vastartalom és sóbázisfok), valamint a nemzeti szabványokon és az általánosan használt ipari technológiákon alapuló kiegészítő módszerek:

I. Teljes vastartalom kimutatása (magindex)

1. Kálium-dikromát titrálási módszer (nemzeti standard arbitrációs módszer)

1. Elv: Savas környezetben ón-kloriddal redukálják a Fe³⁺-t Fe²⁺-vá, a felesleg ón-kloridot higany-kloriddal távolítják el, majd kálium-dikromátot titrálnak a lila végpontig.

2. lépés:

3.① Vegyünk 1,5 g mintát + 20 ml vizet + 20 ml sósavat (1:1) → forraljuk 1 percig;

4.② Adjunk hozzá ón-klorid oldatot, amíg a sárga szín eltűnik → gyorsan hűtsük le;

5.③ Adjon hozzá 5 ml telített higany-klorid-oldatot → hagyja állni 1 percig;

6.④ Adjunk hozzá 50 ml vizet + 10 ml kén-foszfor keveréksavat + 4-5 csepp nátrium-dianilátszulfonsavat → titráljuk kálium-dikromáttal, amíg lila nem lesz (30 másodperc alatt a szín nem fakul).

7. Számítás: teljes vastartalom (%) = (V × C × 0,5585 × 100) / m

8. (V: titrálási térfogat, C: kálium-dikromát koncentráció, m: minta tömege)

9. Megjegyzés: A higany-klorid mérgező, és a keletkezett folyékony hulladékot az előírásoknak megfelelően kell ártalmatlanítani.

2. Atomabszorpciós spektroszkópia (AAS)

1. Elv: Miután a minta feloldódott, a vasatomok elnyelik a jellemző hullámhosszú fényt, és abszorbanciával számszerűsíthetők.

2. lépés:

3.① A mintát híg savban (pl. sósavban) oldjuk → szűrjük és hígítjuk;

4.② Standard görbe módszer az abszorbancia meghatározására.

5. Előnyök: nagy pontosság (±1%), többféle fém egyidejű mérésére alkalmas.

3. Kálium-permanganát titrálási módszer (redukáló anyag kimutatása)

1. Alkalmazás: Fe²⁺ tartalom érzékelése (befolyásolja a teljes vastartalom pontosságát).

2. lépés: Minta + kénsav/foszforsav → titráljuk 0,01 mol/l kálium-permanganáttal a vöröses végpontig.

II. Sóbázis-érzékelés (kulcsfontosságú kiegészítő indikátorok)

Elv: A sósav depolimerizálja a mintát, a kálium-fluorid elfedi a vasiont, a nátrium-hidroxid pedig titrálja a szabad savat.

Nemzeti szabvány lépései (GB/T14591-2016):

1. Vegyünk 1,2–1,3 g mintát + 25 ml sósavoldatot → hagyjuk szobahőmérsékleten 10 percig;

2. Adjon hozzá 10 ml kálium-fluorid oldatot (Fe³⁺ maszk) → Adjon hozzá 5 csepp fenolftaleint;

3. Titráljuk nátrium-hidroxiddal halványvörösre (30 másodpercig halványulás nélkül).

4. Számítás: Alap vastartalom (%) = [(V0-V) × C × 017 × 100] / (m × vastartalom%)

5. (V0/V: vakpróba/minta titrálási térfogat, C: NaOH koncentráció)

III. Gyorssegélynyújtási módszerek

1. Sűrűség-asszociációs módszer

3. Alkalmazási forgatókönyv: gyors becslés a termelési helyszínen.

4.működtetés:

5.① Állandó hőmérsékleten (20±1℃) mérje meg a mintát a denzitométerbe;

6.② Ha a sűrűség nagyobb vagy egyenlő 1,45 g/cm³-rel, a teljes vastartalom körülbelül 11,5%; ha kevesebb, mint 1,3 g/cm³, akkor nem minősített.

7. Korlátozások: Titrálással kell kalibrálni.

2. pH-érzékelés

8.Standard: Az 1%-os vizes oldat pH-értékének 2~3-nak kell lennie (Nemzeti szabvány GB/T14591-2016).

IV. Megjegyzések

1. Reagens kalibrálása: A titrálószert (például kálium-dikromátot, nátrium-hidroxidot) előre kalibrálni kell.

2. Interferencia kiküszöbölése:

9. Ha a bázisfok meghaladja a 16%-ot, a vas-hidroxid csapadék könnyen képződik, ezért a savszabályozásnak szigorúnak kell lennie;

10. Az arzént, az ólmot és más nehézfémeket atomabszorpciós spektrometriával detektálják.

3. biztonságos működés:

11. A sósav forralását elszívó fülkében kell végezni;

12. A higany-klorid erősen mérgező anyag, ezért higanymentes módszerek (például titán-triklorid módszer) alkalmazása ajánlott.

javasol

● Pontossági prioritás: válasszon kálium-dikromát módszert (teljes vas) vagy AAS módszert (az ISO szabványnak megfelelően);

● Gyorsszűrés: sűrűségmódszer és pH-módszer kombinációja;

● Átfogó minőségellenőrzés: a sótartalom (8%~16% az optimális) és a nehézfémek egyidejű kimutatása.